Fagyálló hűtőfolyadék

Ha tételezzük fel, mindig csak 0 oC felett lenne a hőmérséklet, erre a célra megfelelne a közönséges víz. De mivel nem csak ilyen időjárás van a kontinensünkön, kell egy olyan anyag a rendszerbe, ami megakadályozza azt, hogy a hő közlő folyadék folyékony állapotból szilárd halmazállapotúvá váljon.

Tisztázzunk pár dolgot. Az autókat, pontosabban a motorokat, kétféle hűtéssel találták ki, léghűtés illetve folyadékhűtés. Akinek volt Trabantja az nyilván emlékszik a léghűtésű motorra, de ha van bármilyen kétütemű motorral ellátott berendezés a birtokunkban, azon minden bizonnyal léghűtés lesz. A legtöbb 4 ütemű motornál viszont folyadékhűtést alkalmaznak.  Nyilván itt jóval több alkatrészről van szó a hűtés tekintetében. Sok mindent ismerünk belőle, de van egy fontos elem, amely ezt az egészet össze fogja, a hűtőfolyadék.

Nos, beszélgessünk egy kicsit a kémiáról. Mint tudjuk, a víz magában ugyan jó hő közlő, de van egy óriási probléma vele. Háziasszonyok nyílván ezt jobban tudják, hogy a víz, amit iszunk, igen kemény, azaz olyan ásványi anyagok vannak benne, ami vízkőképződést okoz. Tehát tiszta vízzel felönteni a hűtőrendszert még nyáron sem szabad, mivel hosszútávon a rendszerben vízkő lerakódás fog megjelenni, ami károsíthatja a hűtés egyes elemeit.  Ha mindenféle képen utána akarunk tölteni a rendszernek, csak desztillált vízzel pótoljuk. 

Egy másik érdekesség, hogy ha jól megfigyelték, nem fagyállót írtam, hanem hűtő folyadékot. Régebben mindenkiben az volt a gondolat, hogy „mielőtt beköszönt a tél felfagyálózom a kocsit” mára már ez helytelen, a fagyállóval kevert hűtőfolyadék ma már minden évszakban fontos, mivel mára ezek a fagyállók már nem csak a fagyás ellen védenek, hanem a korrózió ellen is valamint úgy lettek kitalálva, hogy minél jobb legyen a hő leadásuk is. Olyan anyagokkal van felvértezve, amely bevonatot képez az egyes alkatrészekre, hogy azoknak ez által hosszabb élettartamot biztosítson. Egy dolgot ne felejtsünk el, amikor a motor jár, akkor a rendszer segít, hogy a motor az optimális, autó típusonként eltérően 80-105 oC közötti tartományban tartsa a motor hőmérsékletét, de amikor leállítjuk a motort, akkor hatalmas hő szabadul fel, mivel a hűtő folyadék keringtetése megáll. Ilyenkor is hatalmas segítséget ad a folyadék, mivel a hő sokk ellen is védi az alkatrészeket.

Miből is áll a fagyálló?

Ha fagyállót keresünk, mindenkitől azt a választ kapjuk, hogy „G12-t vegyél az a jó”, meg hogy, „figyeld, hogy rózsaszín legyen és tömény -72oC-s”. A tanácsok nem rosszak, de nem minden esetben helytálló.

Először tisztázzuk le, hogy minden autóba olyan fagyállót kell beletölteni amilyet a gyártó előírt neki. Fagyállókból 3 nagy fajtát különböztetünk meg.

• IAT /Inorganic Acid Technology/: Ezek a fagyállók szervetlen savat tartalmazó fagyállók, melyek összetétele főként Etilén Glykol, Propilén Glykol valamint szilikátot és foszfátot is tartalmaz, azért hogy védjék a fém alkatrészeket, főként a régebbi réz hűtőket.
• OAT/Organic Acid Technology/ Ennél a fagyállónál már szerves savakat alkalmaznak a koncentráció elkészítésénél, és általában ez már csak Etilén Glycol, természetesen némi adalékkal, ami hétpecsétes titok. Ezekben a fagyállókban már sok esetben nincsen sem szilikát sem foszfát.
• HAT /Hybrid Acid Technology/: Itt a két már meglévő technológia találkozik, és azoknak a jó tulajdonságai örökítik át. A plusz itt azt jelenti, hogy kap nitriteket, amivel tovább erősítik a tulajdonságokat. Vannak egyes típusok ahol glicerint is alkalmaznak a nagyobb környezet óvás miatt.

G11, G12, G12++, G13 mik ezek?

A fagyállókra az autógyártók is nagy hangsúlyt fektetnek. Mivel az egyik legelterjedtebb a VW konszern márkái, nyílván az Ő általuk használt jelzések ívódtak be a köztudatba. Tehát:

• G11: A Volkswagen által 1996 előtt gyártott járművekbe ajánlott
• G12: 1996 után gyártott járművekbe ajánlott
• G12++: 2006 után gyártott járművekbe ajánlott
• G13: 2008 után gyártott járművekbe ajánlott

És mi a helyzet a színekkel?

Nyilván, ha azok alapján szeretnénk rangsorolni, nem biztos, hogy helyesen járunk el. Alapjába véve a 3 fagyálló típus / IAT, OAT, HAT/ színtelen, tehát a gyártó saját döntése, hogy milyen színt ad neki, ráadásul nincs is nekik szabvány rá, hogy azt a színt alkalmazzák. Ezért lehetséges, hogy a VW G12 fagyállója rózsaszín, a Febi-é meg mondjuk sárga. Ha a hazai piacot nézzük, általában a G11 az Zöld színű, míg a G12 és a G12++ rózsaszín. Biztosak csak akkor lehetünk, ha a címkét ellenőriztük.

Összekeverhetem a fagyállókat?

Mint ahogyan két különféle viszkozitású motorolajat sem keverünk össze így a fagyállót sem. Nyilván itt egy kicsivel engedékenyebb a rendszer. A G11 azaz az IAT fagyállót semelyikkel nem keverhetjük, mivel olyan kémiai reakciókat válthat ki, ami a hűtőfolyadék esetleges besűrűsödését okozhatja. A többi G12, G12++ és G13 keverése nem okoz problémákat.

De ez miért érdekes, a gyárban feltöltötték nem szivárog, nem folyik, nincsen vele dolgom.

Ez ebben a formában nem igaz. Attól függően, hogy milyen fagyálló van az autóban attól függően igen is cserélni kell a fagyállót. Mivel ez is folyamatos igénybe vételnek van kitéve, el tud használódni. Az IAT alapú fagyálló 2 év vagy 40000 KM, míg az OAT és a HAT alapú fagyállók 5 év vagy 150 000 km.

Honnan tudom, hogy megfelelő a fagyállóm, egyáltalán hány fokos a jó?

Ahhoz, hogy tökéletesen megállapítsuk a hűtőközeg fagyás pontját laboratóriumi vizsgálat kell, ahol a keveréket folyamatosan hűtik, és amikor meglátják benne az első jég kristályt, azaz szilárd halmazállapotot, azt a hőmérsékletet feljegyzik, és ennyi lesz a fagyás pontja, ami tulajdonképpen még nem a csonttá fagyás pillanata, csak a kristályosodás pillanata. De nyilván senkinek sincs otthon mobil labor minden kütyüvel, tehát erre találták ki azt a berendezést, ami a folyadék egy cseppjéből fény segítségével meg tudja állapítani a fagyáspontját. Ez a refraktométer. A neve szörnyű, de a kezelése pofon egyszerű. Egy pipetta segítségével a tárgylapkára helyezünk egy csepp az autó kiegyenlítő tartályából kivett folyadékot, és a felső részét rázárjuk. Ez után a kukkeren benézünk úgy, hogy a nap, vagy valami fényforrás felé fordítjuk. Ekkor ezt a képet kell látnunk.

Akkor megfelelő, ha a szám érték -30 oC vagy annál nagyobb. Ezt úgy tudjuk elérni, hogyha a hűtő folyadékunkat töményítjük. Ha a tömény fagyállót 1:1 ben keverjük úgy -36oC folyadékot kapunk. A fagyállón a keverési arány mindig fel van tüntetve, de kb. 2-3 fokot javíthatunk, 1 liter tömény hozzáadásával.

Hoppá, vettem egy minőségi G12 fagyállót megmértem refraktométerrel, és csak -21 oC mutat, átvertek?

Nem. Azt tudni kell, hogy ezek az anyagok, úgy lettek kitalálva, hogy ioncserélt vagy desztillált vízzel érintkezve fejtsék ki a hatásukat. Mivel az alap tömény fagyállóban is van némi víz, így a fagyása -21 oC megtörténik. Kémiai folyamat megy végbe akkor, amikor a vízzel találkozik, mivel az abban lévő hidrogénnel reakcióba lép. Tehát ha nagyon nagy töménységet szeretnénk elérni, javasoljuk a 70-30 százalékarányt, mely 70% tömény fagyálló és 30% desztillált vagy ioncserélt vizet mutat. Ekkor kb. -68 oC érünk el.

Hogyan keressem a fagyállókat, mire vigyázzak?

Ha lehet minden esetben érdemesebb a töményt keresni, főleg ha utántöltésre kell, mivel ha magasabb a fagyáspont azzal nincsen gond, de ha alacsony, az igen húzós lehet. Ha bekevertet vettünk, akkor viszont érdemes úgy, hogy a komplett rendszerben lecserélni, bár ezt inkább bízzuk szakemberre. Ha fagyállót veszünk, gondoskodjuk arról, hogy ne kerüljön kisgyerekek illetve ittas emberek kezébe, valamint más élőlények közelébe, mivel édeskés illata és íze megtévesztheti őket. A fagyálló erősen mérgező, tehát vigyázzunk a környezetünkre.

Fontos! Ha a motor meleg sose nyissuk ki a kiegyenlítő tartályt, mert a rendszerben lévő nyomás miatt forrázási veszélynek vagyunk kitéve, várjuk meg, amíg a rendszer visszahűl.

A fagyállót általában nem literre, hanem kilóra adják, mivel sűrűbb, mint a víz.

AJAJ, reggelre fagyott, nekem meg tiszta víz volt a rendszerben.

Ez nem szerencsés.  Ha Fortuna velünk van, akkor viszonylag kis költséggel megússzuk, egyéb esetben igen nagy a probléma. Mint tudjuk a víz fagyásakor a térfogata megnő, és utat tör magának. Erre az autógyártók is figyeltek és a motor blokkjába és hengerfejébe helyeztek fagydugókat, ami ha fagyás történik, akkor itt kiszakad. Ha ettől szerencsétlenebbül jártunk, akkor a blokk vagy a hengerfej bizonyos pontján a jég utat talált magának és megrepesztett valamit. Ilyenkor sok esetben csak a motor csere segít, tehát érdemes erre az apró, de igen lényeges alkatrészre odafigyelni.