Gyújtógyertya
A gyújtógyertya a benzin üzemű járművekben használatos arra, hogy a motor által beszívott üzemanyag-levegő keverékét meggyújtsa. Ezt úgy érjük el, hogy amikor a motor a sűrítési ütem végéhez ér, akkor a gyújtógyertya elektródái között egy kisüléssel szikrát képzünk, ami begyújtja a már így is felhevült, sűrített keveréket. Ahogy már fizikában megtanultuk, 1 mm levegő elektromos átütése igen nagy energiát igényel, ezért itt is 25-50 kV közötti feszültséggel kell a szikragyújtást előidézni.
A gyújtás felépítése
És hogy mi is állítja elő ezt a feszültséget? Minden belső égésű benzinmotor tartalmaz egy gyújtási rendszert, amely meghatározza, hogy melyik hengerbe mikor kell a szikrát adni, hogy a motor tökéletesen működjön. A gyújtás rendszer több elemből épül fel attól függően, hogy milyen motorról beszélünk.
A kezdetekben általában forgó elosztós gyújtás rendszert alkalmaztak, mely a következő elemekből ált: Elosztó (Fedél, rotor, megszakító, kondenzátor, Hall-jeladó), gyújtás trafó, gyújtás modul, gyújtás kábel garnitúra és gyújtógyertya. Ezeknél a rendszereknél a gyújtás jelet úgy vették le, hogy az elosztó közvetlenül csatalakozott a vezérműtengelyhez, és annak a forgásából az elosztóban lévő rotor a fedélen kialakított csatlakozóra adta a feszültséget. Ennek hátrány az, hogy a forgó mozgás miatt nagyon jól össze kell hangolni, és itt is lehet olyan alkalom, hogy nagyobb fordulaton nem tökéletes a gyújtás.
A folyton növekvő igények miatt tovább kellett fejleszteni a gyújtás rendszert és mára már szépen elhagyták a forgó elosztós megoldást, helyette már sortrafó vagy ceruza trafós elektromos vezérlésű gyújtásokat alkalmaznak. Itt a következő alkatrészekkel találkozunk: gyújtás sortrafó vagy ceruza trafó, egy sor jeladó/ főtengely, vezérműtengely, kopogás szenzor) valamint az ECU, ja és persze a gyertya. Ennél a rendszernél, már sokkal pontosabb a gyújtás, sőt a jeladók révén a gyújtási időt is lehet változtatni. Itt észrevehetjük, hogy eltűnik a trafó gyújtáskábele, mivel a trafóval egyben van.
Motorkerékpár alkatrészek
A gyújtás fő eleme, a gyertya
Láthatjuk, ugyan a gyújtás nagy rendszerében a gyújtógyertya csak egy kis darab, mégis a legfontosabb. Felépítése igen egyszerű. Áll a házrészből a középen végigfutó elektródából és az elektróda körüli szigetelésből (kerámia). A szikra képződés az elektróda és a ház alsó testtelési pontja között képződik. Ilyenkor mondhatnák azt, hogyha ennyire egyszerű, akkor miért kell belőle annyi fajta? Azért mert egyszerű a felépítése, még nem egyszerű a működése.
A gyertyákat, hogy milyen kell az egyes motorokba, mindig a gyártó határozza meg, mivel csak Ő tudja, hogy az általa gyártott motor milyen hőelvezetéssel rendelkezik, ezáltal milyen hő értékű gyertyára van szükség. A gyertyák között megkülönböztetünk hideg és meleg gyertyákat. A hideg gyertyának nagyobb a hőelvezetése, míg a melegnek kisebb. A gyártók ezt általában számokkal jelölik, minden gyártó más-más módon. Továbbá nem mindegy, hogy a közép elektróda milyen anyagból készül, lehet réz, nikkel, irídium valamint platina.
A réz és a nikkel középelektródás gyertyák általában rövid élettartammal rendelkeznek kb. 30-45.000 km, míg az irídium illetve platina elektródás akár 100.000 km is kibír. Az irídiumos gyújtógyertya hazai emblematikus autója a Suzuki, melynek számos modelljében találunk ilyet: Swift, Ignis, Wagon R+ VVt-i motorral felszerelt modellek, melyekben a csere periódusa 100.000 km.
A gyújtógyertya hőérték táblázata
Ha gyújtógyertyát keresünk autónkhoz, ezt egy olyan katalógusból tegyük meg, ahol minden méret stimmelni fog: menet hossz, kulcsnyílás, elektróda anyaga, gyertya hézag és a legfontosabb a hőérték. Az alábbi táblázatban az NGK márkájú gyújtógyertyák hőérték táblázatát láthatjuk, egy kis jelmagyarázattal.
Ezen az ábrán pedig a BOSCH hőérték és jelölés táblázatát láthatjuk.
Gyertya hézag
Ha megfordultunk már szervizben ezt a kifejezést többször is hallhattuk. Ez annyit tesz, hogy egy etalon szerszám segítségével /hézagmérő/ megmérik a gyújtógyertya elektródája és a földelő elektróda közötti távolságot. Minden egyes motorhoz meg van határozva, hogy ennek az adott hézagnak mekkorának kell lennie. Régebben a Ladás, Skodás korszakban rengetegszer láthattuk, hogy kiszedték a gyertyát, majd egy kis drótkefézés után megmérték a hézagot, majd beállították. Azoknál a gyertyáknál még ezt el kellett végezni. A mai gyertyáknál ezt már nem kell, mivel gyárilag a megfelelő hézagra vannak állítva, csak beszereljük és kész.
Gyújtógyertya szerelési segédlet:
Általában, ha gyújtógyertyát kell cserélni, nem mindig viszi el az ember a szerelőhöz, mivel nem egy bonyolult folyamat. Gyújtógyertyát mindig a motor hideg állapotában szereljük ki, és tesszük vissza. A gyertya meghúzási nyomatékára érdemes odafigyelni, mivel ha túlhúzzuk dobós a hengerfej, és beletörhet a gyertya is, ha viszont laza a meghúzás, simán a géptetőben találhatjuk a gyertyát a kompresszió áldásos tevékenysége miatt. Vannak olyan motorok, ahol ceruza trafót alkalmaznak, és nehéz belőle kivenni, a nem megfelelő kiszerelés folyamán akár meg is sérülhet a trafó.
Az általunk forgalmazott gyertyák minden minőségű igényt kielégítenek, hozzátéve, hogy igen nagy a szubjektív megítélése egy-egy márkának. Például amikor bejöttek az irídiumos Suzuki gyertyák csak NGK-ban kérték tőlünk, ez mára megváltozott és inkább Densoban kérik, nyilván ehhez hozzájárult az NGK felemelt ára is.
Forgalmazott gyújtógyertyáink: Bosch, Ngk, Denso, Beru.
